Szabadság - Ifjú tehetségek özönlötték el Kolozsvárt

2011. március 28.

Első ízben szervezett tehetségnapot a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület az Oktatásért Közalapítvány támogatásával a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban, és tizenhatodik alkalommal Aranka György Nyelv- és Beszédművelő versenyt a Georgius Aranka Társaság a Nevelési, Kutatási és Innovációs Minisztérium, valamint a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség támogatásával az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban. Mindkét rendezvény rendkívüli jelentőséggel bír az anyanyelvápolásban, a nemzettudat megerősítésben, a tehetséggondozásban és nem utolsó sorban a közösségépítésben. A tehetségnap és az Aranka György verseny kiváló alkalom az erdélyi tehetségek seregszemléjére, látható bizonyíték arra, hogy érdemes az ifjú reménységeket felkarolni, tudásukat gyarapítani, „ékkövekként” minél tökéletesebbre csiszolni őket. A két rendezvényt idén megtisztelte jelenlétével Sólyom László, a Magyar Köztársaság volt elnöke, aki felvállalja a tehetséggondozás problémáját. [Szóljon hozzá!]

Popa Márta iskolaigazgató köszöntötte házigazdaként a jelenlevőket a János Zsigmond Unitárius Kollégium Dávid Ferenc imatermében szombaton délelőtt, a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület első tehetségnapján. – A tehetségek segítése Magyarországon nemzeti ügy, és érezzük, itt Erdélyben is az anyaország törődését – mondta, hozzáfűzve: János Zsigmond fejedelem udvarában is fontos volt a tehetséggondozás, Berde Mózes is ennek jelentőségét hangsúlyozta, amikor teljes vagyonát iskolaépítésre áldozta.

Péntek János, a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület elnöke kiemelte: a bemutatkozás a tehetségnap lényege, amelyen a programban résztvevő diákok csupán öt százaléka van jelen. – Tulajdonképpen minden 2002 nyarán kezdődött, amikor egy konferencián az elkallódó tehetségekről beszéltem. É. Kiss Katalin kezdeményezésére az induláskor mellénk szegődött a Baptista Szeretetszolgálat is, de felhívásaink válaszra találtak az akadémikusok körében is – beszélt a kezdetekről az egyesület elnöke. – Az évek során 1500-nál több támogatónk volt, magánszemélyek és civil szervezetek egyaránt. Évente 300-400 diákot tudunk támogatni, eddig összesen 250 millió forintot tudtunk eljuttatni a nehéz sorsú, hátrányos szociális körülmények között élő gyermekeknek – ismertette a számadatokat Péntek János. A tehetségtámogató egyesület elnöke szerint a tehetségnap üzenete: van okunk a bizakodásra. – Elsősorban magunkban, közösségünkben kell keresnünk az értékeket, hiszen mindannyiunkban ott van a létra, amelyen feljebb kapaszkodhatunk – hangsúlyozta.

Sólyom László volt köztársasági elnök szerint a Nyilas Misi Egyesület szép hagyományt folytat. – Régen a tanító is ellátogatott egy-egy családhoz, ahol tehetséges gyermekek éltek, és meggyőzte őket arról, hogy nem hagyhatják elveszni, főleg a társadalmi nehézségek ellenére – mondta. – Ha ez az egyesület nem működne, sok gyermek elkallódott volna, de ami a legfontosabb, elveszett volna a magyarság számára – tette hozzá. – A Nyilas Misi Egyesület másik fontos hivatása itt Erdélyben, hogy biztosítsa az utánpótlást a magyar iskolák számára, és mindenkiben tudatosítsa: nincs elveszve semmi – hangsúlyozta Sólyom. Az egyesület része egy tehetséggondozó rendszernek, amely nem csak akkreditált, de kiváló tehetségtámogató program. – Ugyanakkor a Nyilas Misi Egyesület egyik alapgondolata, hogy értékes, öntudatos személyiségeket segítsünk kialakulni ebben a mai világban – fogalmazott. – A gyerekeknek azt mondanám, ragadják meg ezt az alkalmat, örüljenek saját fiatalságuknak, mert ez életük legszebb időszaka – tanácsolta.

A MagyarTehetséggondozó Szövetség díjának átadására is sor került a tehetségnap alkalmából. A Tehetség szolgálatáértérmet Somai József, az egyesület alapító tagja és kurátora érdemelte ki. Péntek János laudációjában kiemelte: Somai József az erdélyi magyar közélet jeles személyisége, Kolozsvár főjegyzőjeként és alpolgármestereként is dolgozott, ugyanakkor a magyar érdekképviselet szervezője, kezdeményezője, alapító tagja, lelkiismeretes munkása és vezetője több kulcsfontosságú szakmai civil szerveződésnek, egyesületnek. – Szívügye az erdélyi tehetségek támogatása, ebben már az Iskola Alapítvány vezetőjeként is jelentős szerepet vállalt. 2003 óta ez teljesedett ki a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület alapításában, működtetésében. Újabban pedig az Erdélyi Tehetségsegítő Tanács létrehozásában, a magyarországi és erdélyi tehetséggondozás összekapcsolásában – részletezte Péntek. Elmondta: Somai József egész életét a közszolgálatnak szentelte; különösen fontos, hogy munkásságában szervesen kapcsolódik össze a múlt ismerete, értékek átmentése a jelen magyar közéletben való tevékeny és önzetlen részvételével, ami éppen a tehetségek támogatása.

A tizenhatodik Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny országos szakasza megnyitójának a Protestáns Teológiai Intézet adott helyet. A verseny három kategóriában zajlott: Édes anyanyelvünk, Szép magyar beszéd és Versben bújdosó.Az országos szakasz tiszteletbeli meghívottai: Sólyom László, Magyarország volt köztársasági elnöke, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, Benkes Zsuzsa címzetes főiskolai tanár Budapestről, Petőfi S. János egyetemi tanár, a Maceratai Egyetemről (Olaszország), Péntek János, a BBTE egyetemi tanára (Kolozsvár) volt.

A bírálóbizottság tagjai: Albert Júlia színművész (Kolozsvár), Bordi András, Kazinczy-díjas rádióbemondó (Budapest), Jancsó Miklós színművész (Kolozsvár), Kerekes Barnabás, Kazinczy-díjas gimnázium tanár, az Anyanyelvápolók Szövetségének (ASz) társelnöke (Budapest), Keppel Gyula, Kazinczy-díjas gimnáziumi tanár, az ASz elnökségi tagja (Budapest), Keszeg Anna, a BBTE tudományos kutatója (Kolozsvár), Ömböli Irma szakfelügyelő (Kolozsvár), Vincze Hanna Orsolya, a BBTE egyetemi adjunktusa, (Kolozsvár), Wacha Imre, Lőrincze-díjas főiskolai docens (Budapest).

„Úgy beszéljük anyanyelvünket, hogy az csakis tiszta forrásból táplálkozzon” (Képünkön Egyed Emese, Sólyom László, Vörös Alpár és Szilágyi Mátyás) – ROHONYI D. IVÁN FELVÉTELE

A feladatlapok szerkesztői: Fazakas Emese egyetemi docens, BBTE (Kolozsvár), Kerekes Barnabás gimnáziumi tanár (Budapest), Keszeg Anna tudományos kutató (Kolozsvár), Siposné Virág Erzsébet gimnáziumi tanár (Kolozsvár), Vallasek Júlia, a BBTE egyetemi adjunktusa (Kolozsvár) és Zsemlyei Borbála, a BBTE egyetemi tanársegéde (Kolozsvár).

Az országos szakaszon közel 100 tanuló vett részt: 4-en Brassó, 10-en Hargita, 20-an Kovászna, 12-en Maros megyéből, 9-en Szatmárnémetiből, 6-an Szilágy megyéből, 3-an Temes megyéből. A házigazda Kolozs megye 31 tanulóval képviseltette magát.

A teológia dísztermében tartott megnyitón először Csüdöm Tímea (az Apáczai-líceum tanulója) adott elő egy népdalt. Sógor Árpád, a teológia lelkipásztora igehirdetésében az Apostolok cselekedeteinek 26. részének 24–29. versét olvasta fel, majd így folytatta: a maga helyén a szép magyar beszéd is igehirdetéshez hasonlatos. – A viszonylagos értékek idejében felvállalni a szép magyar beszédet felér az igehirdetéssel. A szép magyar nyelv művelése ma is nehéz feladat – összegzett a lelkipásztor. Kelemen Csongor teológus hallgató szavalata után Egyed Emese, az Aranka Társaság elnöke köszöntötte a jelenlevőket, majd azt mondta: „Az a figyelem, amellyel kitüntetjük egymást, az az igazi jelképe együttműködésünknek”.

Vörös Alpár, az Apáczai-líceum igazgatója beszédének kezdetén arra összpontosított, hogy 2011 márciusában fiataljaink szerencsések, hiszen ebben az évben egyre inkább jó érzés magyarnak lenni Kolozsváron. – Ezt a versenyt nem csak a román oktatásügyi minisztérium, hanem a magyar kormány is támogatja. Ma (március 25-én – szerk. megj.), Bartók Béla születésnapján, a magyar tanügyminisztérium elfogadta azt az indítványt, hogy március 25-höz kösse a tehetséggondozás ünnepét, azaz március 25-e lesz ezentúl a Magyar Tehetségek Napja is. A most összegyűltek fő célja: úgy beszéljük magyar anyanyelvünket, hogy az – a bartóki üzenethez hasonlóan – csakis tiszta forrásból táplálkozzon – magyarázta az igazgató. Várady Izabella előadótanácsosa tanügyminisztérium részéről mondott köszönetet a verseny szervezőinek és résztvevőinek egyaránt. Wacha Imre a versenyen megméretkező tanulókat és azok tanárait hasonlatosnak tartotta Saint-Exupéry: A kis herceg című regényének lámpagyújtogatójához, akik egyúttal hidat alkotnak múlt, jelen és jövendő között.

Zárszóként az Apáczai-líceum kórusát (karnagy: Szabadi Ildikó) hallgathattuk meg. Közreműködött: Cocoară Dorottya (ének és zongora), Csüdöm Tímea (ének), Gábor Loránd (ének).

A megnyitó ünnepség után este kisorsolták a versenyszámokat, játékosismerkedést rendeztek a versenyzőknek, a bírálóbizottságok pedig megejtették tanácskozásukat. Szombat délelőtt bonyolították le a verseny írásbeli és a szóbeli fordulóját. Ugyancsak szombat délelőtt zajlott Sólyom Lászlóval, Magyarország volt köztársasági elnökével az ünnepélyes találkozó. Két szaktekintélyt is meghallgathattak az érdeklődők: délelőtt Benkes Zsuzsa budapesti főiskolai tanár, tankönyvszerkesztő, míg délután Petőfi S. János egyetemi tanár tartott előadást. Szombat délután megtörtént a verseny szakmai értékelése, majd este a Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség ifjúsági csoportja Légy jó mindhaláligcímmel zenés összeállítást adott elő az Apáczai-líceum dísztermében. Vasárnap reggel a záróünnepség keretében kiosztották a XVI. Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny díjait.

Az Apáczai Csere János Líceumban Sólyom Lászlót Egyed Emese, a Georgius Aranka Társaság elnöke köszöntötte. Mivel az Aranka György verseny folytatása egyrészt két, Magyarországon szervezett nemzetközi verseny, a társaság elnöke felvetette a kérdést: eljött-e az ideje, hogy az erdélyi tanárok is ugyanabban a mezőnyben versenyeztessék a diákjaikat, mint a magyarországiak, vagy pedig továbbra is fogadják el a határon túli különítménynek járó díjakat, amelyek részben lehetnek fájdalomdíjak.

– Nincs arra szükség, hogy az erdélyieket, más határon túli nemzetrészeknek a versenyzőit magyarországi versenyeken külön csoportként kezeljék. Főleg ma, amikor a nemzet egységet képez, és határok nélkül össze tudunk olvadni – válaszolt Egyed Emese kérdésére Sólyom László. – Elnökként is törekedtem tudatosítani az emberekben, hogy egy a magyar nemzet, és ha van közös alapunk, akkor az a magyar nyelv – hangsúlyozta. – Éppen azokon a részeken, ahol fenyegetve van a nyelv az idegen nyelvű környezet által, fontos az, hogy a magyar nyelv ne süllyedjen be a mindennapi használatba konyhanyelvvé. Éppolyan fontos a szép beszéd, a helyesírás vagy a tudatossága a nyelvnek. A fiataloknak azt mondanám, ha Magyarországon versenyeznek, érezzék magukat egyenrangúnak, és örüljenek annak, hogy diákok, mert egészen más fiatalon, tiszta szívvel verset mondani, mint esetleg később hivatásként szavalni – hangsúlyozta.

Vörös Alpár iskolaigazgató szerint szerencsések azok a diákok, akik most fiatalok, hiszen a tehetséggondozás ilyen szinten, mint ez a verseny, testesítődik meg, és van jelen az intézményben, ahol a 90 év alatt nem adatott meg az, hogy Magyarország államelnöke látogatását tehesse, és ez nem feltétlenül a szándékának volt köszönhető, hanem történelmi körülményeknek. Elmondta: hatalmas munka van amögött, hogy most ez a vetélkedő román tanügyminisztériumi támogatással zajlik, és az is nagy teljesítmény, hogy ilyen sok versenyző jelentkezik a megmérettetésre.