Minden vég valaminek a kezdete is

Tisztelt Egyesület!

Örömmel értesítelek Titeket, hogy mesterszakos tanulmányaim végéhez érkeztem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar nyelv és irodalom szakán megszereztem a második felsőfokú diplomámat is. Tanulmányaimat a továbbiakban is az ELTE-n szeretném folytatni, az Irodalomtudományi Doktori Iskola keretén belül, finn és magyar irodalomi összehasonlításokat végezve. A doktori felvételi sikerességéről július végén kapok értesítést. Ez azonban nem ok arra, hogy már most szívből jövő hálás köszönetet mondjak az Egyesület jelenlegi és korábbi dolgozóinak. Az egyetem, ami nyolc évvel ezelőtti levelemben még egy távoli és inkább elérhetetlen cél volt, az Egyesület munkája által megvalósult. Sok ösztöndíjat kaptam az évek során, de a Nyilas Misitől kaptam a legtöbbet és legsokoldalúbbat. Radikálisan változtatta meg az életemet, anyagi támogatás mellett egy második családot is adva. Ez a levél olyannyira eltörpül a hálaérzet nagysága mellett, hogy már-már restellem is elküldeni. A legkevesebb, amit tehetek, hogy elviszem az Egyesület hírét amerre járok és egy nap talán (a közeli jövőben) támogatóként jelentkezem.

Köszönöm szépen a bizalmat, a sok-sok fáradozást és a lehetőséget, hogy Nyilas Misi gyerek lehettem. Júliustól számomra (névlegesen) véget ér a Barátság Program, de az általa elért eredmények és kötelékek egész életemben kísérni fognak.

Köszönettel és tisztelettel,

R.