Az OECD rámutat, hogy tíz év reformkísérlet után miért kritikus még mindig a romániai oktatás helyzete
A kora gyermekkori oktatásra és az alapfokú oktatásra kellene többet és hatékonyabban költsön Románia, és aktívan támogatnia kellene a szakadékok megszüntetését a vidéki, hátrányos helyzetű közösségek, illetve a városi közösségek tanulási esélyei között, derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden bemutatott jelentéséből.
Az OECD jelentése az oktatási reformok helyzetét és a romániai oktatás általános helyzetét elemzi Romániában, összehasonlítva a szervezet tagországainak helyzetével, és az elemzések alapján ajánlásokat fogalmaz meg több kulcsfontosságú területen, az egyes oktatási ciklusokhoz kapcsolódóan, valamint javaslatokat tesz oktatáspolitikai intézkedésekre vonatkozóan.
Románia messze elmarad az OECD-átlagtól olyan mutatók tekintetében, mint például a PISA-vizsgálatokon gyengén teljesítők magas száma és a legjobbak alacsony száma, a nagyobb és a kisebb iskolák PISA-vizsgálatokon elért teljesítménye közötti különbség; a középiskolát be nem fejező fiatalok száma vagy a fiatalok foglalkoztatási aránya.
A PISA-vizsgálatokon matematikából gyengén teljesítők aránya 2022-ben Romániában 49 százalék volt, a magasan teljesítőké pedig mindössze 4 százalék, míg az OECD-átlag 31, illetve 9 százalék. Romániában a 25 és 34 év közöttiek 25 százaléka nem jut el a középiskoláig, míg az OECD-tagországokban 15 százalék alatti ez az arány.
A jelentés megállapítja, hogy a vidéki és a városi területek között jelentős különbségek vannak a részvétel és az iskolai végzettség tekintetében, a beiskolázási arányok minden szinten, de különösen a korai és a középfokú oktatásban az OECD-átlag alatt maradnak. „A vidéki gyermekek általában kevésbé vesznek részt a kora gyermekkori gondozásban és oktatásban, és hajlamosak kimaradni az iskolából, illetve jelentősen alulreprezentáltak a felsőfokú oktatásban (...)” – áll a jelentésben. Megjegyzi továbbá: „a szegény vidéki területeken felülreprezentált roma közösség továbbra is az egyik leginkább marginalizált csoport, magas a lemorzsolódási arány és alacsony a részvétel a korai oktatásban, az iskolában és a felsőoktatásban”.
A jelentés nyolc „oktatáspolitikai üzenetet” fogalmaz meg Románia számára, ezek egyrészt a szükséges reformok irányát szabják meg, másrészt az oktatás jelenlegi állapotát írják le.
-
Át kell alakítani a romániai tanárképzést, előtérbe helyezve a kisgyermekkori nevelést és az iskolák vezetését
-
Meg kell erősíteni a kisgyermekkori nevelés támogatását, a pedagógiai tevékenység iskolánkénti és klaszterszintű javítása érdekében
-
Az egyén és a gazdaság szükségleteit jobban össze kell hangolni a középiskolai oktatásban és a felnőttképzésben, mert az iskolaelhagyás a szakiskolai, illetve vokacionális képzésben a legmagasabb
-
A roma közösségek és a hátrányos helyzetű vidéki közösségek oktatásának minőségét célzottabb anyagi támogatással és digitális programokkal kell javítani a kisgyermekkori oktatástól a felsőoktatáson át a felnőttképzésig
-
Ki kell terjeszteni a sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó tanulók oktatási lehetőségeit
-
Konkrét tervet kell kidolgozni a vidéki duális képzés megvalósítására
-
A finanszírozást át kell irányítani, különösen a korai és az alapfokú oktatás felé, hogy csökkenjenek a költségvetésbeli különbségek, amelyek bizonyos településeken a hátrány állandósulásához vezetnek. Az oktatás minden ciklusára többet kellene költeni.
-
Növelni kell az oktatási intézmények autonómiáját, ugyanakkor a felelősségtudatot is a körükben
„Néha az az ironikus helyzet áll elő, hogy ingyenes felsőoktatást kínálunk, de tandíjat kérünk a legkisebbektől, akik óvodába járnak. Ez nem hatékony felhasználása a közforrásoknak. Nem jó módja annak sem, hogy előmozdítsuk a méltányosságot és a minőségi eredményeket érjünk el az oktatásban, még akkor sem, ha ez nagyon sok országban valóság” – mondta az OECD jelentését bemutató keddi sajtótájékoztatón Andreas Schleicher, a szervezet oktatási és készségfejlesztési igazgatója az Edupedu.ro szerint.
Schleicher arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia sokkal többet költ az egyetemi oktatásra, mint az elemi oktatásra, a különbség meghaladja az OECD-tagországok átlagát, és erre nincs semmilyen „természetes magyarázat”. „Ha az állami források korlátozottak, akkor azokat elsősorban a rendszer alapjaiba kell befektetni. A felsőoktatásban pedig magánforrásokat is mozgósíthatunk – jövedelem függvényében odaítélt hitelek vagy szociális ösztöndíjak révén” – tette hozzá.
A szakértő kiemelte azt is, hogy a romániai oktatási rendszer egyik nagy kihívása a város és vidék közötti egyenlőtlenség, de van egy másik probléma is, a relevancia kérdése. Schleicher szerint úgy tűnik, hogy túl sok az olyan fiatal, aki úgy érzi, hogy az iskola nem készíti fel a való életre.
„Az egyik kihívás az, hogy kevesebbet taníts, de azt alaposan. Jelenleg a tanároknak rengeteg tartalommal és anyaggal kell dolgozniuk, és túl kevés idejük van arra, hogy felkészítsék a diákokat a valódi problémák és valódi projektek megoldására” – jelentette ki.
Románia 2022-ben lett tagjelölt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben. A csatlakozási folyamat részeként Romániát 26 ágazati bizottságnak kell értékelnie az ütemtervben meghatározott tagságra vonatkozó fő elvekkel összhangban.
Az OECD romániai oktatásra vonatkozó jelentésével egyidőben az oktatási minisztérium közzétette a funkcionális analfabetizmusra vonatkozó jelentését is, eszerint a felnőtt lakosság körében a leginkább a 65 év felettieket érinti ez a jelenség.
Romániában működik a legméltánytalanabb oktatási rendszer
A nemzetközi PISA-felmérés is alátámasztja a hátrányos helyzetű tanulók támogatásának szükségességégét:
"Románia működteti a legméltánytalanabb, legegyenlőtlenebb rendszert. Ennek hozadéka az, hogy Romániában a hátrányos helyzetű családból származó gyermek alig hat százaléka teljesít jól, és esélyük sincs a felzárkózáshoz. A romániai magyarok esetében ez az arány nyolc százalék. Általában a kelet-európai oktatási rendszerek semmilyen intézményes támogatást nem nyújtanak a hátrányos helyzetű iskolásoknak – szögezte le Kiss Tamás szociológus.
A romániai oktatási rendszer nagy problémája, hogy a hátrányos helyzetű családból származó és jó képességű gyermekeknek nem teremti meg a lehetőséget a kitörésre. Ezért szükségesnek látja az ilyen gyerekek széles körű támogatását – mondta el Toró Tibor szociológus."
A romániai magyar tanulókat külön almintaként kezelő kutatás eredményeiről szóló beszámoló a Szabadság napilap honlapján, ezen a linken olvasható.
A teljes beszélgetés videófelvétele itt érhető el.
Csökkenő diáklétszám és lemorzsolódás a romániai oktatásban
A Szabadság napilap cikkében egész Erdélyre érvényes adatokat mutat be a romániai köz- és felsőoktatás helyzetére vonatkozóan Barna Gergő szociológus.
Egyesületünk húsz éve működő ösztöndíj-programja révén az iskolai lemorzsolódást igyekszik csökkenteni, és elősegíteni, hogy minél több romániai magyar tehetséges, szociálisan rászoruló tanuló éresttségizhessen.
"2017-hez képest mostanra 49 magyar iskola szűnt meg 49 településen. Azokon a településeken, ahol a lakosság száma ezer alá esik, fenntarthatatlanná válik a tanintézet. Két új településen viszont magyar osztályokat indítottak be: a Kolozs megyei Szászfenesen és az Arad megyei Zimándközön. A megszűnt oktatási intézmények közül 45 vidéken, négy szórványvárosban található. 1990–2021 között a teljes romániai diákpopuláció közel a felére csökkent: négymillióról valamivel több mint kétmillióra. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi iskolások aránya az 1990-ben mért populáció 57 százalékának felel meg. A magyarok esetében ez az arány 61%. A magyar tanulók csökkenése a 2000-es évek közepén volt erőteljesebb. Az elmúlt kilenc évben az országos diáklétszám 9%-kal, míg a magyar diákpopuláció 11%-kal csökkent. A magyar nyelven tanuló gyerekek aránya az 1990-es években csökkent, a 2000-es évek elején növekedett, az elmúlt tíz-tizenkét évben viszonylag stabil volt. Az alapfokú képzésben, ami az elemi tagozatot és az általános iskolai osztályokat illeti, a magyarok aránya az országos etnikai arány alatt helyezkedik el. Az 5–8. osztályban alulreprezentáltak a tanulók, és a líceumi oktatás esetében ez méginkább érvényes. A jelenlegi diákpopuláció 5,4-5,5 százaléka tanul magyar nyelven. A magyar nemzetiségű tanulók 88 százaléka tanul magyarul. Az egyetemi alapképzésen pedig a hallgatók 3,2%-a tanul magyarul – sorolta a romániai magyarság számára nem éppen kedvező, de valós adatokat Barna Gergő szociológus.
A szakembertől megtudtuk: az iskolai lemorzsolódás nagyon is tapasztalható az országban, ennek lehetséges okai a korai iskolaelhagyás, a gyerek családjának elköltözése más országba, vagy a magyar tanulók román tannyelvű osztályba iratkozása. Elemi tagozaton, országos szinten egy-két százalékos, az 5–8. osztályban pedig már nyolcszázalékos a lemorzsolódás. Ez csak fokozódik a líceumi osztályok esetében, a tizenkettedik osztály végére csak a beíratott tanulók 83%-a végzi el az iskolát. A magyar tagozaton még rosszabb a helyzet, mivel az előkészítő osztályosok közül 95% kezdi el az általános iskolát, a nyolcadik osztályba csak 85% jut el, 73% kezdi meg a líceumi tanulmányait, és a líceum végzős osztályába csak 50%-a jut el a magyar tanulóknak, a sikeresen érettségizők aránya 35%."
A teljes cikk a Szabadság napilap honlapján, itt olvasható.
